Castiel: -Rosszul kamuzol.

Lexy: -Mennem kell.

Castiel: -Mi?

Lexy: -Dolgom van.Szia.

Azzal  magára hagytam Castielt a szobámban,sietősen le értem az előszobába.Gyorsan magamra kaptam a cipőmet és a kabátomat.A cipős szekrényből pedig ki rántotam a titkos, túl élő táskámat.Hogy hova volt ilyen sietős a dolgom?A másik lakásba,ami apáéknak a nevén van.A titkos menedékbe.

~Remélem nem jönn majd utánam...

*A lakásban.*

-Itt legalább egyedül lehetek.Remek,megint magamban beszélek....Nem baj,amíg nem kezdek el veszekedni magammal. Na mit is csináljak?Maradok a szokásos menedékbeli rutinnál.

Így hát azt tettem amit szoktam.Kienedtem a fáradt gőzt.Pár filmes klisébe illő illatgyertyát meggyújtottam.Majd pedig le telepedetem a nappali padlójára festékekkel és lappal.És ahogy ez szokott lenni a kezeim jártak,de az agyam teljesen ki kapcsolt.Csak egy és fél órát dolgoztam rajta,de teljesen ki adtam azt amit kellett...

A nap hátralévő részében zenét hallgattam,és tv-t néztem.

⊙Castiel szemszög⊙

~Hova a jó életbe mehetett?!Már több órája hogy elment.

C:astiel -Neked sem veszi fel?

Lysander: -Nem.Mi történt köztetek?

Castiel: -Csak amit el mondtam,semmi több.

Lysander: -Szerintem várjunk.

Castiel:-Várjunk?NORMÁLIS VAGY?

Lysander :-Mi itt várunk.Már elküldtem az egész címjegyzékemnek, hogy ha  tudnak bármit,szóljanak.

Castiel :- Bocs.Csak nehéz várni.Nem tudom hogy tudsz mindig ilyen higgadt maradni.

Lysander:-Csak bízom benne hogy minden rendben lesz.

Castiel :-Fúú...Irigyellek.

Végre meg szólalt Lys mobilja.

Leigh: -Egy barátom látta.

Lysander :-Merre?

Leigh:- Rouge utca 32.3.emelet 5.ajtó.

Lysander:-Hány óra körül látták ott?

Leigh:-Kora este,olyan 5 körül.

Lysander:-Még mindig ott lehet?

Leigh:-Az óta nem látta senki.De kulcsa volt a lakáshoz.

Lysander: -Biztos ő az?

Leigh: -Nem tudom,azt már nektek kell ki deríteni.Sok sikert!

Lysandee:-Köszönöm.

Castiel:-Megtalálták?

Lysander: -A bátyám egy barátja látta,de nincs garancia hogy még mindig azon a címen van...

Castiel: -Jó,jó,induljunk!

Tizenöt perc alatt oda is értünk.Utközben kértem Lysandert hogy taposson a gázba,de mind hiába.

Castiel:- 6. ajtó?

Lysander: -5. Még jó hogy az idős hölgy be engedett minket.

Castiel:-Aha.

Egyből az ajtóhoz léptem és mint egy idióta a csengőt addig nyomtam míg nem hallottam a kulcsot a zárba csúszni.Megkönnyebültem,még is dühös voltam amikor megláttam hogy Lex nyit ajtót.Aztán meg amint meg láttam hogy egy világos vékony anyagú háloingben van még dühösebb lettem.Ugyan akkor tetszett a látvány.

~Wáo!Ez a lány, ez....VÁRJUNK!Ez még is kinek a lakása?!

⊙Lexy szemszög⊙

~Mi a...ki az az idióta aki fél 11 kor ráfeküdt a csengőre?Nem hiszem el,amikor épp mélyen alszom....

Lassan oda vánszorogtam az ajtóhoz,mit sem törődve azzal hogy ki az ki nyitottam az ajtót.Mindenre számítottam így fél kómában csak a fiúkra nem.

Lexy: -Ti meg mit...

De Castiel nem engedte hogy be fejezzem,elég idegesnek tűnt,és Lys is kicsit furcsa volt.

Castiel: -Téged!Téged keresünk.Mi a jó életért nem veszed fel a telefont?!

Lexy:- Hát....

Castiel: -Ne,ne válaszolj!Inkább engedj be hogy lássam!

Lexy:- Mégis kit?

Castiel csak legyintet és félre lökött ag ajtóból,persze ne  úgy hogy fájjon,de így is neki estem Lysandernek.Szerencsére elkapott.

Lexy: -Mi történt vele?

Lysander: -Aggódik,mert te el tüntél.

Lexy: -Oké,ezt meg értem.De kit keres?

Lysander: -Várj!Te egyedül vagy?

Lexy: -Miért?Mégis kivel éne lennem? Ó....értem.

Lysander : -Figyelj szerintem mennyünk be,mert oké hogy még a karjaimban vagy,...


Ekkor vettem észre hogy igaza van,még mindig a karjaiban vagyok.Ezt észlelve kicsit elvörösödtem.

Lexy: -Igaz is bocs.

Lysander :- Nem hagytad hogy befejezzem.Értem én hogy én egy kicsit melegíttettelek,de még is ősz van,te meg hálóingben vagy.

~Úr Isten!

Ekkor eszméltem rá hogy a bézs vékonyka hálóingemben vagyok.Erre még inkább el vörösödtem.Lys ezt láttva csak a lakásba mutatott hogy mennyek be.Be is siettem a szobámba,nem is törődve a kanapén ülő Castellel.

~Fel kell vegyek valamit.A fürdőköppeny meg teszi.De most mi legyen?Ki mennyek egy kínos beszélgetésre?Muszálj lesz.

A szobából hallottam pár dolgot.

 Castiel:-Akkora egy idióta vagyok!

Lysander: -Én is azt hittem hogy van valakie.

Castiel: -De akkor még is kié ez a lakás?

Lexy:- Az eném,vagy is apámé.

A fiúkat látszólag meglepte hogy mögöttük állok,de nem szándékoztam ott maradni, így le ülltem a velük szemben lévő fotelba.

Lysander: -Akkor ezek szerint, a szüleid külön élnek.

Lexy: -Ja, külön.Külön egymástól,és külön...Mindegy hagyuk!

Lysander: -Egy pillanat és jövök,körbe telefonálok hogy meg vagy.

Lexy: -Mi van?Kerestettetek?

Lysander: -Hát,igen.Ki megyek a folyosóra.

Úgy is tett.Én pedig féltem hogy kínos csend telepszik a szobára.De amint a heterokróm srác ki tette a lábát,a feltételezésem alaptalanná vált.

Castiel: -Idióta vagyok!Ne haragudj.

Lexy : -Nem haragszom,és nem vagy az.

Castiel: -De miért léptél le?

Lexy:- Túl sok volt.

Mikor rá néztem Castielre láttam a szemében az értetlenséget.

Lexy: -Tudod a szüleim már négy vagy öt éve külön élnek,és idén lesz második éve hogy külön tőlem is.Szóval meg szoktam hogy egyedü, vagyok,és így túl sok volt az hogy körülöttem vagytok.Mert nem igazán sikerült vissza állnom az ilyen gyakori hazugsághoz....Várj!Ezt most tényleg hangosan ki mondtam?!

Castiel: -Igen,de nem kell nekünk hazudnod.

Lexy: -Nem kell hazudnom,de igazat sem mondhatok.

Castiel: -Miért látod így?

Lexy: -Legyen elég annyi,hogy mikor teljesen őszinte vagyok az sosem sül el jól,és az utolsó ilyen alkalom után a családomnak hirtelen sok dolga akadt.

Egy kicsit be párásodott a szemem,és hiába próbáltam rejtegetni a Vörös ezt észre vette.Oda jött hozzám és fel húzott a fotelból,és csak némán átölelt.Lys éppen be lépett,de Castielt ez sem zavarta.

Lysander: -Ő,ki menyjek?

Castiel: -Nem kell, mardj.

Egy picit még Cast biztonságban tartott.De aztán el engedett,és le ültetett a kanapéra Lysander mellé,majd ő is mellém ült,így kettejük közé kerültem.

Castiel: -Lex, tudom hogy nehéz lehet,de mi történt?

Lexy:- Csak be vallottam valamit,amit így utólak már tudom hogy nem kellett volna.Életem egyik leg nagyobb hibája volt hogy a saját érdekeimet tartottam szem elött,és nem másokét.De biztos tudni akarjátok hogy miért is maradtam egyedül?Hogy a családom miért hagyott el?

Lysander: -Mindenképpen.

Lexy: -Oké.De szólok,ha olyanok vagytok mint a családom,akkor ez után nem hiszem hogy ugyan így fogtok rám nézni.Szóval röviden.Az történt hogy kaptam egy beutalót két éve az ifjúságpszichiátriára.Tudjátok a tüneteim miadt,mert már minden mást ki zártunk,így ez maradt.Bár én már a tünetek jelentkezésénél is tudtam hogy,......hogy lelki eredetű a probléma.Egy ideig úgy voltam vele hogy nem megyek,mert nem akartam fájdalmat okozni a családomnak.Mert ha valami fájt, sosem mutattam,elvégre nem lehetek gyenge.Amikor el mondtam nekik,illetve anyámnak még nem volt akkora probléma,mert azt mondtam csak azért kell hogy ki zárjuk ezt a lehetőséget is.Pedig már tudtam hogy nincs más lehetőség.Aztán amikor ki derült hogy tényleg a drága gyerekkori traumáim okozzák a tüneteket....Szóval el fordultak tőlem.Azt nem tudom azért-e mert ők okozták a traumáim nagy részét,vagy mert bolondnak tartottak,de ez nem is lényeges.

Castiel:-Igazad volt.Már nem úgy nézek rád mint az elöbb.Mert most még jobban be bizonyítottad hogy mien erős vagy.Biztosíthatlak hogy én nem fogok el fordulni tőled e miadt,de szerintem ezzel Lys barátom is így van.

Lysander: -Igen.Én is most hasonló képpen vélekedek rólad mint Castiel.De mond csak,találtál már új pszichológust?Mármint a költözés miadt kérdezem.

Lexy: -Nem,de nem járok már.Felesleges.Csak akkor beszélek a dokimmal telefonon ha már nagyon muszálj,amikor már képtelen vagyok józanul gondolkodni.

Lysander: -Most már mindig itt leszünk veled.Rendben?

Castiel: -Igen,itt leszünk.

Lexy: -Köszönöm.Ömm...akkor gondolom majd holnap találkozunk.

Castiel: -Én itt maradnék ha nem gond.

Lexy:- Nem lenne az,csak itt egy háló van,és csak a kanapé maradna.

Castiel: -Az tökéletes.

Lysander: -Én viszont megyek.Holnap be segítek Leighnek a boltban.

Lys oda lépett hozzám és meg ölelt.

Lysander: -Jó éjt.

Castiel: -Hello.

Lexy: -Neked is!

Azza el ment.

Castiel: -Meg nézünk még egy filmet?

Lexy: - Nézhetünk,de én biztos be fogok aludni.

Castiel: -Akkor nézzük a szobádban.

 Lexy: -Ez legalább jó öttlet.Gyere!

Levettem a köntösöm és be feküdtem a paplan alá.Cast pedig mellém feküdt igaz hogy nem a takaró alá,de így is nagyon közel volt.Egy darabig csam kapcsolgatott,aztán meg állt valahol.Nem igazán tudom mi volt az a film, mert öt perc sem telt bele elaludtam.

⊙Castiel szemszőg⊙

Castiel: -Hogy tetszik a film?

~Á!Alszik,gyönyörű.És pont az én melkasomon szuszog egy angyal.Mivel érdemeltem én ezt ki?Akkor én is alszom.

Óvatosan át öleltem a derekát a szabad kezemmel,és magamhoz húztam.

Megosztás a facebookon